Call of Juarez - Bound in Blood (by JaniRazor)

Fejlesztő: Techland
Kiadó: Ubisoft
Típus: A vadnyugaton játszódó FPS

A Call of Juarez nevet viselő játék sorozattá bővült azáltal, hogy megkapta pár hónapja a maga kis előzményét. Bizony előzményét, jól hallottátok, a Bound in Blood ugyanis nem egy folyatás, hanem azt hivatott bemutatni, mi történt az eredeti CoJ előtt. Véleményem szerint ez a húzás igen jó ötlet volt, így legalább többet megtudhatunk a főszereplő karakterekről.
A játék maga úgy indul, hogy Ray és Thomas az amerikai polgárháborúban harcol(ők lennének a McCall-testvérek, de van egy harmadik is William, akivel csak később találkozunk), ám egy csata után hívja őket a beteg édesanyjuk ők pedig lelécelnek a frontról, amiből később nagy bonyodalmak lesznek(dezertálással vádolják őket, ezért az egész történet folyamán üldözi őket a feledtessük, Barnsby ezredes). Hogy ezek után mi történik az maradjon titok, nekem személy szerint tetszett a történet, ami a pénz, nő, fegyver körül forog. A végkifejlet is nagyon jó, kár, hogy előtte egy szomorú esemény beárnyékolja azt.
A Call of Juarez - Bound in Blood egyik legnagyobb erőssége a hihetetlen módon eltalált hangulat. Tényleg olyan érzésed van, mintha ott lennél a vadnyugaton. Szavakkal nehezen tudom leírni, egyszerűen ki kell próbálni, anélkül nem megy. A kivitelezés, a pályák design-na. az indiánok szerepeltetése mind-mind erősíti a hangulatot. Illetve a zseniális pisztolypárbajok is dobnak rajta egyet, amik véleményem szerint a játék legjobb részei. A lényegük, hogy akkor kell tüzelnünk, amikor a harang megszólal és arra is ügyelnünk kell, hogy az ellenfelet mindig tisztán lássuk, valamint, hogy a kezünkhöz elérhető közelségbe legyen a fegyver. Ha ez nem így történik, csúfos vége lesz a harcnak. Szerencsére nem vitték túlzásba, tehát nem kell minden sarkon párbajoznunk, átlagosan minden 2. pályán egyszer, de előfordulhat, hogy többször is. Én személy szerint teljesen meg voltam velük elégedve, kellőképp izgalmasok, élvezetesek ahhoz, hogy ne merüljenek unalomba.
A játék folyamán két irányítható karaktert kapunk, Thomast illetve Rayt. Minden pálya elején kiválaszthatjuk, hogy éppen melyikkel szeretnénk csatázni. Viszont vannak olyan részek, amikor az egyik karakter nem elérhető, ilyenkor értelemszerűen csak a másikkal nyomulhatunk. A két karakter eltérő tulajdonságokkal is jár. Ray inkább a puszta tűzerőben bízik, ezért nála lehet elővéve 2 fegyver, valamint a dinamit. Thomas ellenben ügyesebb, ott van neki a lasszója, amit az egér kör alakban való mozgatásával tudunk megpörgetni és feldobni adott kiszögellésre(fának az ága, vagy egy állvány kiálló része), illetve az íj, ami a távoli ellenség leszedésénél különösen hasznos. Jelen van továbbá a bullet-time is, ami mint tudjuk az időlassítást jelenti. Na ez a két testvérnél más és más. Adott számú ellenfél megölése után tudjuk aktiválni. Ray-nél úgy néz ki, hogy az ellenfeleken az egér segítségével tudunk különböző helyeket kijelölni és Ray pontosan oda fog lőni, gyakorlatilag kivégezve az ellent. Thomas-szal ez másként működik. Nála is megjelennek kivilágítva az ellenfelek, de ő folyamatosan lepuffantja a valamennyit, az egér hátra húzogatásával, ami lényegében a kakas "húzogatásának" felel meg.
Fegyvereink a szokásos vadnyugati sémára épülnek. Különböző coltok, shotgunok, valamint más puskák alkotják repertoárunkat. Újabb és újabb fegyverekhez juthatunk a boltban való megvásárlásukkal. Ehhez a szükséges lét az elhullott ellenfelek pénzét felvéve teremthetjük elő. Ray és Thomas alkalomadtán segíti is egymást, például úgy, hogy ha Ray nem tud feljutni egy adott helyre, ahová Thomas igen, Thomas lenyújtja a kezét, Ray megfogja és felhúzódzkodik, közben a kamera Ray-jel együtt mozdul. Király! ^^ Ők ketten az egész játék során egyfolytában dumálnak, szekálják, húzzák egymást. Ez is nagyot dob az amúgy sem elhanyagolható hangulaton.
A gameben kétféle pályatípussal találkozunk. Vannak a szokásos csőszerű, lineáris pálya, illetve van ennek az ellentéte a szabadon bejárható területűek. Ezekről beszélnék most pár szót. Ezeknek a játékba ültetése kellően feldobja a stuffot, kicsit kiengedhetjük a gőzt, lovagolhatunk a szikkadt prérin. Melléküldetéseket is vállalhatunk, úgy mint adott ember likvidálása, vagy mondjuk ellopott nyáj visszaszerzése. Az ilyen küldetéseket én nagyon tudtam imádni, hatalmas plusz pont értük.
A játékban még számos apróság felfedezhető, ami szintén nem a rossz játék státusz felé billenti a mérleget. Ilyen az, hogy látjuk a lábunkat, ami számomra nagyon nagy piros pont, mert valahogy emberközelibbé teszi a karaktert. Fedezékbe is bújhatunk, ami úgy működik, hogy teszem azt, elrejtőzünk egy láda mögé, akkor pár másodperc múlva kicsit elmosódik és összeszűkül a kép és kileshetünk mögüle. De nem csak 180°-ban, hanem teljes szélességben, még a láda előtt is leszedhetjük az éppen ott tanyázó ellenfelet. A menü is irtó fílinges lett a változó képekkel. A lovaglás is kapott egy kis szerepet, például a szabadon bejárható pályákon lóháton juthatunk el, a kívánt célponthoz. Ez magában jó dolog, de pl. amikor mindkét kezünkben van valami(két pisztoly, vagy egy puska) és úgy lovagolunk, az hihetetlenül furcsán hatott nekem. Az átvezetők is nagyon profik, a két pálya közötti rajzos átvezetők különösen tetszettek.
A zenékre, hangokra nem érdemes túl sok szót fecsérelni. A szinkronhangok ütnek, a zene amikor van jó, a puskáknak olyan hangjuk van, amilyennek kell(bár nem hallottam még ehhez hasonló fegyvereket elsülni, de gyanítom, hogy ilyesmi lehet). Különböző extrákat is gyűjtögethetünk a játék során. Ezek bónusz képeket adnak a játékból, illetve 1-1 vadnyugati dologról mesélnek kicsit.(Mostanában valahogy minden játékba suvasztanak ilyenek gyűjtögetést, gondolom a játékidő kitolásának szempontjából).
Technikai szempontból vizsgálva a játékot csupa jót lehet elmondani róla. A grafika csodálatos és tükörsimán futott magas beállítások mellett az én gépemen is, pedig ez a masina lassan már a harmadik születésnapját fogja ünnepelni és ebben a rohamosan fejlődő világban ez nagyon jó dolog. Ami még kiváló munkára utal az az, hogy a szabad pályarészeken nagyon minimális töltés van és azok sem érzékelhetőek, együtt van az egész pálya, nincs külön részekre lebontva.

Összességében azt mondhatjuk, hogy a Call of Juarez - Bound in Blood egy igen-igen jó játék lett, méltó "folytatása" az elődnek. A vadnyugati hangulat ha lehet még tovább fokozódott, a grafika csodás, a játékélmény is és a két játszható karakter miatt a játékidő szinte megduplázódik. A lezárása a történetnek is remek lett, bár bevallom őszintén én nem erre számítottam. Az a néhány hiba ami a játék során előjön, szintén nem bosszantó, nem akard/fagy/lép ki a játék. Én mindenesetre jó szívvel ajánlom mindenkinek western és nem western fanoknak egyaránt.

Pontokba szedve:

Pro:
- Gyönyörű grafika
- Két játszható karakter
- 2 féle pályatípus
- Ütős játékélmény
- Hangulat
- Pisztolypárbajok!
- Apróságok
- Gyűjtöhethető extrák
- Bullet-time, fedezékhasználat
- Szinkronhangok, zene
- Pályák változatossága
- Kiváló optimalizálás
- A két testvér szövegei, egymás segítése
- Történet
- A vége ^^
- Bolt
- Környezet
- Látszik a lábunk B)
- Újrajátszhatósági faktor magas

Kontra:
- Bugyuta kéz nélküli lovaglás
- Rövid
- A futás béna

Ebből is látszik, hogy nem sok negatívuma van :]

Grafika: 10
Hangok: 10
Hangulat: 10
Irányítás: 9
Kihívás: 7
Szavatosság: 7

92%