Kezdőlap
Star Wars Jedi Knight 3: Jedi Academy
Star Wars (Csillagok Háborúja). Azt hiszem, ezen két szót, ilyen sorrendben nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja miről van szó (még ha nem is a konkrét „hatrológiát” , de néhány szimbolikus figurát, pl. Dart Vader, Yoda, vagy a szállóigévé vált mondatokat biztosan ismerjük). 1977-ben George Lucas jött, látott, győzött és hatalmasat alkotott. Az általa megalkotott „galaxis”-nak mai napig rengeteg rajongója van (volt és lesz!) és nem csak a filmek örvendnek hatalmas sikernek, hanem a velük kapcsolatos minden egyéb (lehet az ruházati termék, játék, szoftver, műszaki cikk stb.) is.
Mivel egy sorozat 3. részéről van szó, így nem ártana megemlíteni az előzményeket sem, ezt azonban most mellőzném: egyrészt csak a 2. részt ismerem (1. részt is nagyjából, de akkor még nem voltam „gamer”), másrészt ez a rész nem kötődik az elődökhöz (lehet van benne utalás rájuk, de nem oszt-szoroz ismeretük hiánya). Legtöbb helyen FPS-ként említik a JK-kat, holott a játékidő nagy részét TPS-ben, fénykardozva fogjuk tölteni.
Ezúttal nem a korábbi részekben irányított Kyle Katarn bőrébe fogunk bújni, hanem egy általunk alkotott karakterbe, Jaden Korr-éba. Csupán a neve fix, a faját (ember, twi’lek, rodian, kel dor, zabrak) és külsejét mi döntjük el milyen legyen (igaz nincs egy nagy ruha kollekciónk, de egy ilyen játékhoz elegendő). Az egyjátékos rész SW-osan kezdődik: világűr, „réges régen…” majd egy űrhajó és egy bolygó. Mi pedig pont azon az űrhajón utazunk az ifj. Skywalker által megalapított Jedi Akadémiára, hogy igazi jedivé válhassunk. Természetesen hol maradna az izgalom, ha ne történne semmi ezzel a hajóval, így naná hogy lelövik. Ezután bele is csöppenünk a játékba, ahol is elsőként az Akadémiára kell eljutnunk „ideiglenes” társunkkal, a lelkes, buzgómócsing cimboránkkal, Rosh-sal.
A történet igazából itt kezdődik: ismeretlenek megtámadják az Akadémiát (ők azok, akik lelövik a hajónkat), a mi feladatunk pedig, hogy kiderítsük kik állnak e mögött (ez az alapszitu, de később kibontakozik a sztori és összességében érdekes lesz). Persze nem egyedül kell ezt megtennünk, hanem kijelölt mesterünk, Kyle Katarn segítségével, aki különböző, a sztorihoz nem kapcsolódó piszkos munkákat sóz ránk.
A 3x5+ küldetés során nem fogunk unatkozni, ugyanis elég változatosra sikeredtek (rabszabadítás, droid keresés, szabotázs akciók, menekülés mutáns rancor elől…stb.), ahogy a helyszínek is. Lehetőségünk lesz eljutni a fagyos Hoth bolygóra, a sivatagi Tatooinra (ahol jóformán Anakinhoz hasonlóan cselekszünk), Coruscantra stb.. Ezeken a helyeken nem csak „gyalogosként” juthatunk előrébb. Lesz alkalmunk járműre pattani is. Pontosabban a Hoth-on egy tauntaun hátán lovagolhatunk, egy másikon pedig a 6. részben is látott, lebegő chopperen (nem tudom a nevét, de gondolom mindenki tudja miről van szó) kell eljutnunk a célunkhoz. Az előbbi irányítása elmegy a lassúsága miatt, az utóbbié viszont katasztrófa! Némi szabadságot kapunk a küldetéseket illetően, ugyanis nem sorrendben kell megcsinálni őket, sőt, az 5-ből 1-et kihagyhatunk, bár…(lásd később).
Ahogy láthatjuk, a fentebb említettek elég változatossá teszik a játékmenetet. Egyetlen FPS-es pályát leszámítva (baromi uncsi), végig a fénykardunkkal és az erővel fogunk érvényesülni (immáron az első pályától kezdve, melynek színét és külsejét mi választhatjuk meg!). Azonban ezen akciórészek sem ragadnak le a „w + mb1” megoldásnál. A kezdeti medium stíluson kívül később választhatunk „erős” és „gyors” stílus között. Gondolom a különbséget nem kell ecsetelni. Vagy mégis? Én jobb szeretem a gyors stílusokat, azonban itt ez csalódás volt. Majdnem olyan gyors mint a medium, csak gyengébb és rövidebb hatótávú... Persze aki ügyes, az ügyes és használhatja a különböző speckó mozdulatokat! Mindegyik stílushoz tartozik néhány ilyen mozdulat, mely azon túl, hogy látványos, igen hatékony is egyben. A fejlesztők ettől tovább mentek, és a stílusok mellett már Darth Maul féle dupla pengét, vagy két kardot is használhatunk, melyekhez szintén tartoznak speckók! Nagyon feelinges, ahogy a dupla karddal csapunk szét az ellenség sorai között! Ha mindez nem lenne elég, akkor különböző látványos akrobatikus mozgásokat is elővarázsolhatunk, gyakran a környezetet igénybevéve. Falonfutás, falról elugrás, hátraszaltó… Ezek viszont már inkább látványosak mint hasznosak. A leírtaktól függetlenül a kardozás néha csak egyszerű egércsapkodás, hiszen 2-3 sith között kinek van ideje a látvánnyal foglalkozni? :-) Mivel elsősorban a fénykardra koncentrál a játék, így rengeteg „dark jedi”-vel fogjuk összeakasztani kardunkat (nem a stílus miatt írtam, hanem szó szerint kell érteni), vagy esetleg erőnket (lesznek csak erő használók is).
„Az erő legyen veled”! A már szállóigévé vált mondat esetünkben így hangzik: „Az erő velem van!”. Vannak bizonyos erők, melyek a sztori előrehaladtával fejlődnek (pl. időlassítás, kardobálás stb., ezek szükségesek is a továbbjutáshoz), némelyiküket viszont magunknak kell fejlesztenünk. Ekkor jedi (pl. gyógyítás) és sith (pl. fojtogatás) erők között válogathatunk. Minden küldetés után kapunk egy elköltendő pontot, amelyet érdemes nem elpazarolni olyan képességre, amit nem fogunk használni. Ha inkább támadó típusba tartozunk, akkor a sith erők válnak hasznunkra (mekkora feeling, ahogy a birodalmiak „electroboogieznak” a villámjainkra), viszont a főellenségek miatt nem árt némi védelem se (az egyik pályán pedig kötelező). A legtöbbet használt erő úgyis a lökés lesz, mellyel sunyi dolgokat csinálhatunk egy szakadék közelében :-D.
Gondom az erők használatával pusztán annyi, hogy nehéz őket elérni. Mindegyiknek megvan ugyan a maga gyors gombja, de a csata hevében ki veszi le a kezét az egérről és „WASD”-ről és nyúl az „F1-F8”-ra? Egy kiválasztott erőt könnyen lehet használni („F”), de hogy kaszabolás közben nem fogunk gyors egymásutánban több erőt használni, az biztos (nem az erő kifogyására gondoltam).
A készítők hangoztatták, hogy jelentősége lesz, hogy milyen erőket is használunk. De hol? Csak a küldetések utáni értékelő képernyőn, amikor is mesterünk megjegyzi, át ne csábuljunk a sötét oldalra (ő pofázik, miközben csak a villámokat használja? :-D). Ezentúl még a játék vége felé kell döntenünk valakinek a sorsáról (de nehéz kitalálni, vajon kijéről…:-)) és ettől függ a végjáték..
A játékmeneten és sztorin kívül is megjelenik a sötét oldal, igaz nem olyan gyakorisággal. Már az első pályán szembe tűnhet a furcsa célkereszt. Ugráló célkereszt, ami nincs középen? Mi ez, ha nem zavaró (különösen az FPS-es pályán)? Külső nézetben hamar túltesszük magunkat rajta, de mégsem ártott volna, ha fixen középre helyezik, mint egy normális FPS-ben. Átléphetetlen átvezetők, a „chopper” irányítása. Azt hiszem ennyi is lett volna a fekete leves.
A játék talán az utolsó és egyben legszebb Q3 engines játék. Az animációk szépek, a textúrák (néhány kivételével) részletesek, a vívások is látványosak, ahogy az effektek is. Külön tetszett, hogy az esős pályán párolgás keletkezett kardunk fénynyalábja körül és szablyánk nyomot hagy a falban (igaz nem maradandót). Egyedüli talán egy kis fizika nem ártott volna, hogy azért néhány tereptárgyat el tudjunk mozgatni a helyéről. Egy-két falba lógással találkoztam, de egyáltalán nem volt zavaró. Zene az ismert SW-os zene (feat. John Williams), hangok is ismerősek a filmekből, úgyhogy ilyen téren sincs gond.
Végszóként mit is lehetne mondani? Azt hiszem, egy igazán remek SW-os játékot kaptunk, mely megállja a helyét önálló akciójátékként (ha valaki nem undorodik a SW-tól) is és akár SW játékként is, hiszen mind a zene, hangok, környezet, ismerős arcok is hozzájárulnak az egyedi SW-os hangulathoz.!
Pro:
- látványos harcok
- erő használat
- kétféle befejezés
- változatos játékmenet
- testreszabható karakter/fénykard
- történet
Kontra:
- célkereszt
- átugorhatatlan átvezetők
- ma már kopottas engine
- néha csak csapkodjuk az egeret
- FPS-es pálya
94%
Star Wars (Csillagok Háborúja). Azt hiszem, ezen két szót, ilyen sorrendben nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja miről van szó (még ha nem is a konkrét „hatrológiát” , de néhány szimbolikus figurát, pl. Dart Vader, Yoda, vagy a szállóigévé vált mondatokat biztosan ismerjük). 1977-ben George Lucas jött, látott, győzött és hatalmasat alkotott. Az általa megalkotott „galaxis”-nak mai napig rengeteg rajongója van (volt és lesz!) és nem csak a filmek örvendnek hatalmas sikernek, hanem a velük kapcsolatos minden egyéb (lehet az ruházati termék, játék, szoftver, műszaki cikk stb.) is.
Mivel egy sorozat 3. részéről van szó, így nem ártana megemlíteni az előzményeket sem, ezt azonban most mellőzném: egyrészt csak a 2. részt ismerem (1. részt is nagyjából, de akkor még nem voltam „gamer”), másrészt ez a rész nem kötődik az elődökhöz (lehet van benne utalás rájuk, de nem oszt-szoroz ismeretük hiánya). Legtöbb helyen FPS-ként említik a JK-kat, holott a játékidő nagy részét TPS-ben, fénykardozva fogjuk tölteni.
Ezúttal nem a korábbi részekben irányított Kyle Katarn bőrébe fogunk bújni, hanem egy általunk alkotott karakterbe, Jaden Korr-éba. Csupán a neve fix, a faját (ember, twi’lek, rodian, kel dor, zabrak) és külsejét mi döntjük el milyen legyen (igaz nincs egy nagy ruha kollekciónk, de egy ilyen játékhoz elegendő). Az egyjátékos rész SW-osan kezdődik: világűr, „réges régen…” majd egy űrhajó és egy bolygó. Mi pedig pont azon az űrhajón utazunk az ifj. Skywalker által megalapított Jedi Akadémiára, hogy igazi jedivé válhassunk. Természetesen hol maradna az izgalom, ha ne történne semmi ezzel a hajóval, így naná hogy lelövik. Ezután bele is csöppenünk a játékba, ahol is elsőként az Akadémiára kell eljutnunk „ideiglenes” társunkkal, a lelkes, buzgómócsing cimboránkkal, Rosh-sal.
A történet igazából itt kezdődik: ismeretlenek megtámadják az Akadémiát (ők azok, akik lelövik a hajónkat), a mi feladatunk pedig, hogy kiderítsük kik állnak e mögött (ez az alapszitu, de később kibontakozik a sztori és összességében érdekes lesz). Persze nem egyedül kell ezt megtennünk, hanem kijelölt mesterünk, Kyle Katarn segítségével, aki különböző, a sztorihoz nem kapcsolódó piszkos munkákat sóz ránk.
A 3x5+ küldetés során nem fogunk unatkozni, ugyanis elég változatosra sikeredtek (rabszabadítás, droid keresés, szabotázs akciók, menekülés mutáns rancor elől…stb.), ahogy a helyszínek is. Lehetőségünk lesz eljutni a fagyos Hoth bolygóra, a sivatagi Tatooinra (ahol jóformán Anakinhoz hasonlóan cselekszünk), Coruscantra stb.. Ezeken a helyeken nem csak „gyalogosként” juthatunk előrébb. Lesz alkalmunk járműre pattani is. Pontosabban a Hoth-on egy tauntaun hátán lovagolhatunk, egy másikon pedig a 6. részben is látott, lebegő chopperen (nem tudom a nevét, de gondolom mindenki tudja miről van szó) kell eljutnunk a célunkhoz. Az előbbi irányítása elmegy a lassúsága miatt, az utóbbié viszont katasztrófa! Némi szabadságot kapunk a küldetéseket illetően, ugyanis nem sorrendben kell megcsinálni őket, sőt, az 5-ből 1-et kihagyhatunk, bár…(lásd később).
Ahogy láthatjuk, a fentebb említettek elég változatossá teszik a játékmenetet. Egyetlen FPS-es pályát leszámítva (baromi uncsi), végig a fénykardunkkal és az erővel fogunk érvényesülni (immáron az első pályától kezdve, melynek színét és külsejét mi választhatjuk meg!). Azonban ezen akciórészek sem ragadnak le a „w + mb1” megoldásnál. A kezdeti medium stíluson kívül később választhatunk „erős” és „gyors” stílus között. Gondolom a különbséget nem kell ecsetelni. Vagy mégis? Én jobb szeretem a gyors stílusokat, azonban itt ez csalódás volt. Majdnem olyan gyors mint a medium, csak gyengébb és rövidebb hatótávú... Persze aki ügyes, az ügyes és használhatja a különböző speckó mozdulatokat! Mindegyik stílushoz tartozik néhány ilyen mozdulat, mely azon túl, hogy látványos, igen hatékony is egyben. A fejlesztők ettől tovább mentek, és a stílusok mellett már Darth Maul féle dupla pengét, vagy két kardot is használhatunk, melyekhez szintén tartoznak speckók! Nagyon feelinges, ahogy a dupla karddal csapunk szét az ellenség sorai között! Ha mindez nem lenne elég, akkor különböző látványos akrobatikus mozgásokat is elővarázsolhatunk, gyakran a környezetet igénybevéve. Falonfutás, falról elugrás, hátraszaltó… Ezek viszont már inkább látványosak mint hasznosak. A leírtaktól függetlenül a kardozás néha csak egyszerű egércsapkodás, hiszen 2-3 sith között kinek van ideje a látvánnyal foglalkozni? :-) Mivel elsősorban a fénykardra koncentrál a játék, így rengeteg „dark jedi”-vel fogjuk összeakasztani kardunkat (nem a stílus miatt írtam, hanem szó szerint kell érteni), vagy esetleg erőnket (lesznek csak erő használók is).
„Az erő legyen veled”! A már szállóigévé vált mondat esetünkben így hangzik: „Az erő velem van!”. Vannak bizonyos erők, melyek a sztori előrehaladtával fejlődnek (pl. időlassítás, kardobálás stb., ezek szükségesek is a továbbjutáshoz), némelyiküket viszont magunknak kell fejlesztenünk. Ekkor jedi (pl. gyógyítás) és sith (pl. fojtogatás) erők között válogathatunk. Minden küldetés után kapunk egy elköltendő pontot, amelyet érdemes nem elpazarolni olyan képességre, amit nem fogunk használni. Ha inkább támadó típusba tartozunk, akkor a sith erők válnak hasznunkra (mekkora feeling, ahogy a birodalmiak „electroboogieznak” a villámjainkra), viszont a főellenségek miatt nem árt némi védelem se (az egyik pályán pedig kötelező). A legtöbbet használt erő úgyis a lökés lesz, mellyel sunyi dolgokat csinálhatunk egy szakadék közelében :-D.
Gondom az erők használatával pusztán annyi, hogy nehéz őket elérni. Mindegyiknek megvan ugyan a maga gyors gombja, de a csata hevében ki veszi le a kezét az egérről és „WASD”-ről és nyúl az „F1-F8”-ra? Egy kiválasztott erőt könnyen lehet használni („F”), de hogy kaszabolás közben nem fogunk gyors egymásutánban több erőt használni, az biztos (nem az erő kifogyására gondoltam).
A készítők hangoztatták, hogy jelentősége lesz, hogy milyen erőket is használunk. De hol? Csak a küldetések utáni értékelő képernyőn, amikor is mesterünk megjegyzi, át ne csábuljunk a sötét oldalra (ő pofázik, miközben csak a villámokat használja? :-D). Ezentúl még a játék vége felé kell döntenünk valakinek a sorsáról (de nehéz kitalálni, vajon kijéről…:-)) és ettől függ a végjáték..
A játékmeneten és sztorin kívül is megjelenik a sötét oldal, igaz nem olyan gyakorisággal. Már az első pályán szembe tűnhet a furcsa célkereszt. Ugráló célkereszt, ami nincs középen? Mi ez, ha nem zavaró (különösen az FPS-es pályán)? Külső nézetben hamar túltesszük magunkat rajta, de mégsem ártott volna, ha fixen középre helyezik, mint egy normális FPS-ben. Átléphetetlen átvezetők, a „chopper” irányítása. Azt hiszem ennyi is lett volna a fekete leves.
A játék talán az utolsó és egyben legszebb Q3 engines játék. Az animációk szépek, a textúrák (néhány kivételével) részletesek, a vívások is látványosak, ahogy az effektek is. Külön tetszett, hogy az esős pályán párolgás keletkezett kardunk fénynyalábja körül és szablyánk nyomot hagy a falban (igaz nem maradandót). Egyedüli talán egy kis fizika nem ártott volna, hogy azért néhány tereptárgyat el tudjunk mozgatni a helyéről. Egy-két falba lógással találkoztam, de egyáltalán nem volt zavaró. Zene az ismert SW-os zene (feat. John Williams), hangok is ismerősek a filmekből, úgyhogy ilyen téren sincs gond.
Végszóként mit is lehetne mondani? Azt hiszem, egy igazán remek SW-os játékot kaptunk, mely megállja a helyét önálló akciójátékként (ha valaki nem undorodik a SW-tól) is és akár SW játékként is, hiszen mind a zene, hangok, környezet, ismerős arcok is hozzájárulnak az egyedi SW-os hangulathoz.!
Pro:
- látványos harcok
- erő használat
- kétféle befejezés
- változatos játékmenet
- testreszabható karakter/fénykard
- történet
Kontra:
- célkereszt
- átugorhatatlan átvezetők
- ma már kopottas engine
- néha csak csapkodjuk az egeret
- FPS-es pálya
94%
